Görögország egyik legnagyobb természetvédelmi, az Amvrakikos övezete lagúnák, mocsarak, nádasok és erdők egyedülálló kombinációja, ahol több ezer állat és növényfaj él háborítatlan körülmények között.
A 220 négyzetkilométeres lápvidék Görögország nyugati részén a természet rajongói számára egyedülálló érdekességet biztosít. Évente több mint százezer madár lel itt menedékre: pelikánok, flamingók, kócsagok, kacsák, és rajtuk kívül még több mint kétszázötven más madárfajta.
A pelikánokból Európa legnagyobb madárcsaládja található itt, de a téli időszakban itt élő flamingókból sincs egy időben annyi máshol, mint ezen a részen.
Halakból, hüllőkből sincs hiány, a vízből kiálló sziklákon és fákon teknősök, kígyók, kis gyíkok sütkéreznek. A lagúnákban több tucat kis sziget is emelkedik, melyen dús vegetáció és gazdag állatpopuláció él. Az Amvrakiai-öböl északi felén található Rodia láp több részre is osztható. A tenger vize az öbölből, a déli részről több lagúnarészt is frissít, melyekből természetes csatornák indulnak tovább az északabbra fekvő területekhez.
A lápvidék szervezett kirándulás nélkül nem járható be könnyedén, ugyanis nem vezet be sok út. Ezt a vidéket csak néhány földút szövi be, ám a lápos-mocsaras részek miatt ezekből sincs túl sok. Rodia leginkább csónakokkal fedezhető fel igazán, azonban erre a kirándulások közül is csak néhány biztosít lehetőséget az ide látogatóknak.
Parga – Rodia lápvidék távolság: kb. 90 kilométer (Preveza környékén, még Lefkada előtt)
NÉHÁNY VÉDETT ÁLLATFAJ, MELY A RODIA LÁPVIDÉKEN ÉL:
Madarak: bölömbika, búbos vöcsök, csigaforgató, kormorán, réti sas, vékonycsőrű póling
Szárazföldi állatok: sünök, rókák, farkasok, borzok, vidrák, hódok
Vízben élő állatok: tengeri csillagok, garnélarákok, szardíniák, angolnák, pontyok, álcserepes teknősök, békák, siklók, kagylók
